|
|
   |
A magyarországi barokk kertek ékkövei
A kertek gondozását az emberek mindig is szívükön viselték, nem volt ez másként a 18. században sem. A magyarországi barokk kertművészet gyöngyszemeit Fatsar Kristóf, a Corvinus Egyetem tanára gyűjtötte össze. A reprezentatív kötet segítségével magunk is sétára indulhatunk a már-már feledésbe merült kertekben. "Az ember ősi vágya, hogy édenkertjében éljen és ha éppen nem ott él, akkor azt lakókörnyezetében megvalósítsa." Ezekkel a szavakkal kezdődik Fatsar Kristóf Magyarország barokk kertjeit bemutató könyve, amely széleskörű kutatómunka eredményeit foglalja magában. A szerző óriási munkára vállalkozott: fel kívánta dolgozni a magyarországi barokk kertművészet történetét. A Bevezetésben világos koncepciót kapunk mű kereteiről, a definíciók alapján pontosan megtudhatjuk, hogy mire számíthatunk. A kertművészet meghatározásában a szakma konszenzust alakított ki: esztétikai célú téralkotó tevékenység, amelynek jellemző építőanyaga a növény. Természetesen szó sincs arról, hogy egy növényhatározót tartunk a kezeink között, mivel más egyenrangú szerkezeti elemek - utak, vízfelületek, támfalak, kerti építmények, lépcsők, hidak etc. - is bemutatásra kerülnek. A barokk művészet kialakulásának előmozdítója a tridenti zsinat (1545–1563) volt, amely a művészetnek (is) komoly szerepet szánt a katolicizmus felélesztésében. Ez a kertépítésben is tetten érhető, a reneszánszhoz képest komoly változások figyelhetők meg. Magyarországon némi késéssel számolhatunk: a kertművészet kora az 1700-as évek elején kezdődött el, és átölelte a teljes 18. századot. A szerző vizsgálatait nem terjesztette ki Horvátországra, és nem foglalkozott a katonai közigazgatás alatt álló területekkel sem. A kertművészet tanulmányozása három forráscsoporton alapult. Az elsőt magának az emlékeknek a vizsgálata jelenti, amelyhez hozzá kell venni az írott és a képi forrásokat. Az első forrásbázissal ugyanakkor az a legnagyobb probléma, hogy egyetlen olyan magyarországi barokk kert sem maradt fenn, amely változatlanul őrizné egykori kialakítását. Az évszázadok alatt változó divat erre is rányomta a bélyegét, a barokk kerteket az angol tájképi kertek követték. Ráadásul a folyamatos fenntartás hiánya miatt a barokk kertek az idő múlásával az enyészetté lettek. A betemetett terepformák és utak rendszerei csak régészeti módszerekkel tárhatók fel. Az írott kútfők széles spektrumom mozognak, a részletes leírásoktól egészen az egyetlen, jelentéktelennek tűnő adatot tartalmazókig. A képi források információi is remekül hasznosíthatók, de ennek is megvannak a maga problémái. A legnagyobb nehézséget viszonylag gyér számuk okozza. A szerző természetesen nem feledkezett el elődeiről, alapos kutatástörténeti összefoglalóban adott képet az eddigi eredményekről. ... Cikk forrása és folytatása: Múlt-kor.hu
Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Budapest, 2008. Helikon Kiadó, 280 oldal, 6990 Ft.
A lefrissebb címkék | összes címke
teahibridek (71) | mérgező dísznövények (1) | virágkártya (1) | szaporítás (9) | mérgező növények (0) | kert (5) | Tellmann Károly (1) | lomblevelű díszfák (1) | rózsa (3) | díszfák és díszcserjék (3) | |
|
  |
|
Copyright: Magyar Disznövények Gondnoksága
Min. felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelés: Civertan Bt. |